Az idei találkozó első napján tanulmányutakkal várták a közel 600 résztvevőt az őrségi táj természeti, kulturális értékeit állítva középpontba. A tanulmányutak egyik helyszíne a Herman Ottó Intézet és a Zöldutak Módszertani Egyesület égisze alatt kialakított Mesés Hetés Zöldút volt, ahol a közösségfejlesztés, vidékfejlesztés, a táji értékek megőrzése és a zöld turizmus egyedülálló ötvözetével találkozhattak az érdeklődők.
Szellemi értékek: Fumu szobor, Zalaszombatfa
Természeti értékek: Csipesz kiállítás, Bödeháza
Épített örökség: Kódisállásos ház, Bödeháza
Bödeháza határa
Közösségi értékek: Barátság Park, magyar-szlovén határ Zsitkóc és Bödeháza között
A magyar-szlovén határ mentén kijelölt útvonal olyan táji értékeket sorakoztat fel, amelyek nem csak az idelátogató kerékpárosok, túrázók számára adnak betekintést a hetési táj titkaiba, hanem az értékek bemutatásával egy időben a helyi együttműködéseket is újjáélesztik a vasfüggöny által sokáig kettévágott kistáj területén. A Mesés Hetés Zöldút egyik szimbolikus helyszíne a határon kialakított Barátság Park, ahol a helyiek évente többször is tartanak rendezvényeket, találkozókat.
A szombati napon a zöld civil szervezetek majálisával folytatódott a program, ahol a helyi termelői piac mellett harminc zöld szervezet mutatkozott be; itt vertek sátrat a találkozó külhoni magyar szervezetei is, akik Erdélyből, Muravidékről és Kárpátaljáról érkeztek. Részvételüknek az volt a különleges aktualitása és célja, hogy megpályázhassák a 2018-as zöld találkozó szervezési jogát, amely a szektor Kárpát-medencei léptékű együttműködésének megerősítését tekintve óriási jelentőséggel bírna.
Ezzel párhuzamosan zajlott a „Közösségben a helyi élelmiszerellátás biztosításáért” címmel szervezett konferencia is, amely a találkozó egyik legfrekventáltabb eseményének számított. A helyi termékek fontosságát méltatva az összegyűlteket Dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója köszöntötte.
Bali János köszöntője, Őriszentpéter, Művelődési Ház
Az igazgató kiemelte, hogy a helyi társadalom stabilizálásában, a népesség helyben tartásában kulcsfontosságú lehet a helyi termékek szerepe, ennek ellenére a vidéki társadalom sokszor nem ismeri fel mindezt. Példaként említette erdélyi tapasztalatait, miszerint egyik utazása során a messze földön híres helyi szalonna helyett éttermi kínálattal várták az érkező delegációt, ahelyett, hogy a helyi gasztronómiából ajánlottak volna harapnivalót. Hozzátette, hogy ezen az anomálián változtatni kellene, amiért mindannyian személyes felelősséggel tartozunk mindennapi fogyasztói döntéseink meghozatala során. |