| "A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence különböző sarkaiból, hogy történelmünk tragikus szakaszai után biztató jövőt építhessünk. A közös gondolkodás, tervezés után közösen kell majd cselekednünk" – foglalta össze Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a tanulmányút célját a Gulág Emlékkonferenciát köszöntő beszédében.
Kifejtette továbbá, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944-ben és közvetlenül utána volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt elhurcolták a férfiakat, ma olyanok a körülmények, hogy kénytelenek szülőföldjükről elmenni. Az NSKI elnöke szerint ezért is fontos annak megtapasztalása, miként élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tanácskozást Dr. Orosz Ildikó rektorasszony képviseletébenRácz Béla rektorhelyettes nyitotta meg. Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa, Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója és Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette a második világháború után málenkij robotra hurcolt kárpátaljai magyarság tragikus történetét. A konferencián jelen volt továbbá Ft. Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Magyar Református Egyház püspöke; Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja és Molnár János a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség püspöki helynöke, beregszászi plébános.
A tanulmányút résztvevői ott tartózkodásuk során találkozhattak Ft. Zán Fábián Sándorral, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház püspökével, Matl Péter szobrászművésszel, a Vereckei Emlékmű alkotójával, Nm. és Ft. Majnek Antallal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspökével, Szalipszki Endrével, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzuljával és Erfán Ferenc festőművésszel, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatójával.
A meghurcolt magyarokra való emlékezés jegyében a résztvevők koszorút helyeztek el a beregszászi és a munkácsi emlékhelyeken, illetve a Szolyvai Emlékparkban, valamint felkeresték és szintén megkoszorúzták a honfoglaló magyarok bejövetelének helyszínén épített Vereckei Emlékművet. Továbbá megtekintették a Munkácsi és Ungvári Várat; a munkácsi római katolikus templomot, az Árpád-vonal központi építményét, a felsőgerebeni alagútrendszert; a Beregvidéki Múzeumot, és azt a pontot, ahol Feszty Árpád megrajzolta a Körkép panorámájának vázlatait.
Az ismeretterjesztő jellegen túl, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Gulág Emléktúrával a nemzeti összetartozás gyakorlatban való megélésének fontosságára is fel kívánta hívni a figyelmet, hiszen – ahogy küldetésében is megfogalmazza – éppúgy feladatának tekinti a múlt feltárását és megismerését/megismertetését, mint a jövő tervezését is.
|