A konferencia társszervezője az Orbán Balázs Intézet Egyesület volt, támogatója a magyarországi PADME Alapítvány. Tizennégy szakmai és tudományos szervezet csatlakozott az eseményhez partnerként, ezek közül a szekciószervezést is segítette a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Partiumi Területi Kutatások Intézete, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat.
Az eseményen köszöntőt mondott prof. dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Mayer Gábor, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkára, és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A konferenciát megtisztelte jelenlétével és plenáris előadást tartott Nagy Egon, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajztudományi Intézet vezetője (A román geopolitika és területpolitika hangsúlyváltozásai a 21. században); Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese (Az intézményi és tudáshálózatok a Kárpát-medencében – a Mathias Corvinus Collegium küldetése); Gyurcsík Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori tanácsadója (A kisebbségi/nemzetiségi kérdés oktatása és kutatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen); Kósa-Grimm András Kristóf, a Nemzeti Örökség Intézete osztályvezetője (A Nemzeti Örökség Intézete feladatai).
Kerekasztal-beszélgetés keretén belül vitatta meg a külhoni magyarlakta térségek fejlesztési lehetőségeit az új európai fejlesztési időszak kezdetén Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa; Ricz András, a szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke; Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Vajdasági Egyetem egyetemi tanára; Szilágyi Ferenc, a nagyváradi PKE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja, egyetemi docense; valamint Péti Márton az NSKI elnökhelyettese, a BCE tanszékvezetője. A külhoni magyarság iskolázottsági pozícióit szintén egy kerekasztal vitatta meg Veres Valér, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára; Csata Zsombor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense; Tátrai Patrik, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa; Borbély Mátyás, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője; és Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke részvételével; Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Vajdaság vonatkozásában.
Az idei konferencia kiemelt témája volt a hálózatosodás is. A Kárpát-medencei magyar intézményi hálózatok nem csak tudományos tanácskozás tárgyát képezték, hanem gyakorlati előrelépés is történt e téren. Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a PKE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara a Veszprémi Érseki Főiskolával és az NSKI-val (aláírók: dr. Sebestyén József rektor – Veszprémi Érseki Főiskola; prof. dr. Pálfi József rektor – PKE, dr. Szilágyi Ferenc dékán – PKE GTK).
„A tudomány – szokták mondani – az emberiség legnagyszerűbb közös nevezője. Az együttműködés, a kooperáció, az összefogás és a csapatmunka talán az élet egyetlen területén sem működik olyan jól az emberek között, mint a tudományos életben. Jelen konferencia is ugyanezeknek a partnerségeknek és szövetségeknek, illetve ugyanannak a több szak- és kutatási területnek a jegyében történik, mint a korábbi három. Ez ezúttal is arra törekszik, hogy a különböző tudományterületek együttműködését a Kárpát-haza szintjén is bemutassa, egyúttal pedig fórumot biztosítson azon tudományos eredmények szemléltetésére, amelyek a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő kutatások során születtek.”
Az esemény két nap alatt több mint 100 résztvevőt látott vendégül online és a helyszínen. Több mint 60 előadás hangzott el kilenc szekcióban, többek között a szociológia, a demográfia, a gazdaságtudomány, a nyelvészet, a földrajz, a geopolitika, a néprajz tudományterületéről.
A család és népesedés témaköre fontos nemzetstratégiai témaként a konferenciasorozat idei eseményén is hangsúlyos szerepet kapott: a Gyermekvállalás a Kárpát-medencében szekcióban előadások taglalták a gyerekszámok alakulását, a gyerekvállalás tervezését, a gyerekvállalás tervezési stratégiáit, valamint a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztethetőségét (szekcióvezető: Bali János).
Konferenciánk fókuszában állt a regionalitás, így négy szekcióban is megvitatták e témát a tudományos élet szereplői. Az előadásokban foglalkoztak a regionális fejlesztésekkel (szekcióvezető: Péti Márton), a határkutatásokkal (szekcióvezetők: Rácz Szilárd és Hajdú Zoltán), felhívva a figyelmet, hogy az államhatárok egyre kevésbé töltenek be elválasztó szerepet az országok és a határok két oldalán elhelyezkedő régiók és emberek között. A Kárpát-medencei nagyvárosi térségek című szekcióban elhangzó előadások – Budapest mellett – Miskolc, Debrecen, Pécs, Kolozsvár, Nagyvárad és Pozsony agglomerációs sajátosságait, geopolitikai és gazdasági szerepét tárták fel (szekcióvezető: Kocsis János). A konferenciának otthont adó Partium térség kutatásainak bemutatására egy önálló szekció szerveződött (szekcióvezető: Szilágyi Ferenc).
Napjaink szintén aktuális témája a külhoni magyar nyelvoktatás, amelynek jelenéről és jövőjéről több szekcióban is tanácskoztak a jelenlévők. A kistérségi oktatás és közösségfejlesztés témakörét vizsgálta egy szekció (szekcióvezető: Székedi Levente). A „nyelvében él a nemzet” Széchenyitől származó gondolata jegyében a konferenciasorozatunk a magyar nyelvhasználat fontosságát – nemzetstratégiai jelentősége okán is – mindig is kiemelten kezelte. Idén a „Változó világ, változó nyelv szekcióban” előadásokat hallhattunk, többek között a diaszpóra nyelvhasználati szokásairól, a nyelv identitásalakító erejéről, a helynévadási szokásokról és az idegen nyelvi készségek fejlesztéséről (szekcióvezető: Szoták Szilvia).
A helyi kulturális örökség turisztikai hasznosíthatósága a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatásaiban is rendre jelen van az utóbbi években. Így e témakör is önálló szekciót kapott gazdag Kárpát-medencei körképet nyújtva (szekcióvezető: Gonda Tibor).
Az előző évekhez hasonlóan ismét a konferencia ismeretanyagai alapján lektorált és szerkesztett tudományos könyv megjelentetését tervezi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
További tudományos konferenciáinkon minden érdeklődőt – előadóként és nézőként is – nagy tisztelettel várunk.
