| A Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről Csonka Ákos felvidéki referens tartott előadást, melyben a külhoni magyar államfőjelölési hagyományokat és eredményeket vette – egész Kárpát-medencei kiterjesztésben – górcső alá. Előadásában rámutatott, hogy a külhoni régiók tekintetében Erdélyben állítottak a legtöbbször államfőjelöltet, szám szerint hét esetben, a Felvidéken négyszer, míg a Vajdaságban két alkalommal. Valamennyi esetben a jelöltség szimbolikus jelentőségű volt, ugyanakkor megállapítható, hogy minden alkalommal a legdominánsabb pártok pártfunkcionáriusai vállalták a megmérettetést, így azok gyakorlatilag a párt építésére, népszerűsítésére szolgáltak. Csonka Ákos előadásából az is kiderült, hogy a szavazókedv valamennyi esetben alacsonyabbnak bizonyult, mint a parlamenti választások esetében, a különbség hozzávetőleg 10-15% között mozgott.
A konferencián továbbá a szlovákiai magyar politika céljairól és lehetőségeiről Fiala-Butora János, a magyar politikai elit szlovákiai pártszíntérről való lehetséges szövetségeseiről Tokár Géza, míg három évtizedet felölelve a kisebbségi nyelvhasználatról Horony Ákos tartott előadást. Gyurovszky László a választók magyar pártoktól a szlovák pártok felé tartó távolodását prezentálta, Őry Péter pedig azt vizsgálta, hogy merre tart a felvidéki magyar szavazó. Baki Attila három község választási eredményein keresztül elemezte a választók szavazási szokásainak megváltozását, Öllös László mintegy összefoglalóként a felvidéki magyar pártok programjait és kampányait boncolgatta előadásában.
Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Magyar Interaktív Televízió |
