A külhoni magyarság rendkívül fontos erőforrást képvisel a magyarság hosszú távú boldogulása szempontjából, ezért Magyarország számára kiemelten fontos a külhoni magyar közösségekkel és az általuk működtetett gazdasági, társadalmi, intézményi struktúrákkal való együttműködés. A határ menti térségek, illetőleg a határon túli tömbök magyarságának az ország társadalmi-gazdasági rendszerébe való ismételt bekapcsolása, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok újraélesztése esélyt adhat a Kárpát-medencei magyarság kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatainak megállítására. Az anyaországi és a külhoni rendszerek összekapcsolása kiterjedhet a magyar nyelvű egészségügyi és szociális, továbbá az alap- és középfokú oktatási ellátásra, a közlekedési és infokommunikációs rendszerekre, valamint a gazdasági/üzleti szolgáltatásokra és infrastruktúrákra is. Mindehhez azonban elengedhetetlen a külhoni magyarság társadalmi-gazdasági helyzetének, tendenciáinak széleskörű, mélyreható és naprakész ismerete – magyarországi összehasonlításban is.
A magyarság népesedési folyamatai a legtöbb szomszédos államban viszonylag jól ismertek, ám a külhoni magyarok társadalmi körülményeiről (iskolázottsági, képzettségi adatok; egészségügyi helyzet; munkaerőpiaci jellemzők; jövedelmi viszonyok; társadalmi rétegződés stb.), valamint gazdasági teljesítményéről, teljesítőképességéről sajnálatos módon nem rendelkezünk részletes ismeretekkel egyik szomszédos állam területéről sem. Az utóbbi években ugyan több kutatás is napvilágot látott, amelyek különböző társadalmi-gazdasági adatokra építve mutatták be a külhoni magyarság helyzetét, ám ezek javarészt nagytérségi adatokból vontak le következtetéseket a térségeken belül csak kisebb tömbökben élő magyar közösségekre vonatkozóan. Ahhoz azonban, hogy valós képet kapjunk a külhoni magyarság helyzetéről, kifejezetten a magyarok által lakott térségekben szükséges települési/térségi szintű kutatásokat végezni. Ehhez a fellelhető szekunder adatkörök elemzésén túl területileg fókuszált primer adatfelvételeket is magukban foglaló kutatásokra is szükség van. Ennek érdekében a tevékenység keretein belül a következő résztevékenységeket valósítjuk meg:
- Részletes földrajzi bontású információs bázisok és adatbázisok összeállítása a külhoni magyar közösségekről;
- További adatbázisok összeállítása a külhoni magyarság demográfiai, szociális, gazdasági és infrastrukturális helyzetéről, közösségi szerveződéseiről, társadalmi tőkéjéről primer és szekunder kutatások keretében;
- A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetfeltárása és prognózisa, különös tekintettel az egészségügyi állapotra, szociális helyzetre, összehasonlításban más közösségekkel;
- A Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági pozíciói és prognózisa, a Kárpát-medence és a magyarság geopolitikai helyzete és prognózisa;
- A Kárpát-medencei magyarság népesedési, társadalmi jövőformálásában érintett döntéshozók és véleményformálók vizsgálata (döntéshozói elitkutatás);
- Nemzettudat, kötődés- és identitáskutatás, a társadalmi konfliktusok és a társadalmi jól-lét kutatása a Kárpát-medencei magyarság körében.
A projekttevékenység eredményei
