A rendezvény témája rendkívül aktuális, hiszen a társadalmi, a közéleti, a politikai vitatémák nagy részében megtalálható az informatika, legyen szó akár az oktatási rendszer átalakításáról, akár a városi közlekedésről, vagy az internet áfájának csökkentéséről.
2016-ban az informatika területén a legfontosabb kormányzati beavatkozásokat a Digitális Jólét Programja szolgáltatja, így az idei konferencia homlokterébe is a másfél évvel ezelőtt a nemzeti konzultációval elindított, most a stratégiák és akciók elfogadási szándékába érkezett program kerül.
Ezzel összefüggésben a rendezvény alcíme is a „Digitális Jólét” nevet viselte és a kormányzati szereplők részletesen beszámoltak a program előrehaladásáról. A célok között szó esett a teljes oktatási rendszer digitális fejlesztéséről, az oktatók, a vállalkozók és a lakosság digitális képzésének szükségességéről. Cél továbbá a digitális gazdaság és az e-közigazgatás fejlesztése, a hozzáférhető és megfizethető internet szolgáltatás biztosítása. A célok megvalósítását segítő programok között szerepel a szupergyors internet program megvalósítása, az ingyenes WIFI hozzáférés kiterjesztése, kompetencia fejlesztő képzések indítása, internet alapcsomagok kidolgozása, amelyek elérhetővé válnak a magyarországi családok számára; ezen kívül tervezik az internet áfa tartalmának jelentős csökkentését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozók számára indítandó digitális technikák képzésének fontosságát emelte ki: a gazdaságban minden 5 Ft-ból 1 Ft-ot a digitális gazdaság termel, ezért fontos minél több vállalkozást elérni Magyarországon, országos hatáskörű képzéseket szükséges tartani és meg kell teremteni az ingyenes tanácsadás és az IT piactér lehetőségét is. A konferencia minden további előadója hangsúlyozta, hogy a digitalizáció a társadalom és a gazdaság sok területét befolyásolja, de az oktatás e téren történő fejlesztése lenne a legfontosabb.
A konferencia második napján kerekasztal beszélgetésekre került sor többek között a digitális oktatás, a személyiségi jogvédelem, fogyasztóvédelem, az információbiztonság, az internet hozzáférés, a digitális vállalkozás, a digitális állam, a digitális startupok és a turizmus témakörében.
A turizmus témájú kerekasztal beszélgetés címe „Turizmus és országimázs az internet korában”. Dr. Tőzsér Anett, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője a beszélgetés során hangsúlyozta a paradigmaváltás szükségességét az ország marketingben: fontos lenne a Kárpát-medence magyarlakta területeire is kiterjesztett nemzeti márka kialakítása és a külhoni területeken a turizmus digitális fejlesztése. Az előadó kiemelte, hogy a magyarság természeti és a kulturális értékeinek határai nem esnek egybe Magyarország határával, hanem azon túlterjednek. A turisztikai termékek akkor válhatnak teljessé, és akkor okozhatnak még nagyobb élménytöbbletet a turistáknak, ha azokat együttesen fejlesztjük. A Kárpát-medencében lévő 12,5 millió lélekszámú magyarság egyben komoly belső piacot is jelent a Kárpát-medence magyarlakta területei turizmusa számára, jelenleg ugyanis a kiutazó forgalom 25%-a irányul a szomszédos országokba és a külhoni területekről történő beutazás a teljes beutazás körülbelül 20%-át teszi ki. Az előadó beszélt a közel egy éve megalakult Kárpát-medencei Turisztikai Egyesület tevékenységéről, annak szakmai terveiről, a külhoni területek turisztikai tevékenységéről, a turizmus digitális kiépítettségének helyzetéről és a 2015 második felében elvégzett „Székelyföld turizmusa és turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata” című kutatás eredményeiről.
