Potápi Árpád beszédében az „összetartozás” érzésének fontosságát hangsúlyozta, melyet a művészet is erősít, ezért is öröm számára, hogy az Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai tevékenysége mellett létrehozta a Kárpát-haza Galériát. Kiemelte: a magyar nemzetpolitikában akkor kezdődött fordulat, amikor Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát. Igazi mérföldkőnek a státustörvényt, illetve a 2010-ben elfogadott állampolgársági törvényt nevezte, a legnagyobb eredménynek pedig, hogy eddig 640 ezren vették fel a magyar állampolgárságot, és 2018-ra várhatóan egymillió külhoni magyar állampolgár lesz.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében párhuzamot vont Király Ferenc művészete és Andrásfalvy Bertalan professzor nemrég egy magyar fiatalság helyzetét feltérképező konferencián elhangzott gondolata között, mely szerint a mindent elutasító új generáció a családalapítást nem feltétlenül gazdasági okok miatt nem tartja elsőrendű feladatának, hanem mert hiányzik életéből a lelki szükséglet legfontosabbikja, a szeretet.
A Kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb problémája a gyermekvállalás hiánya és ennek egyenes ági következménye, a népességfogyás, míg Király Ferenc művészetének központi témáját a férfi-nő kapcsolat, az egymásra utaltság, és végül a születés isteni csodája adja – fogalmazott Szász Jenő.
A tárlatot megnyitó Simonka Tanja művészettörténész, a lendvai Művelődési és Promóciós Intézet igazgatója kiemelte, Lendva számos jeles művészt adott a magyarságnak, a szobrászművészek közül ketten, Zala György és Király Ferenc, kiemelkedő alkotók.
A Kárpát-haza Galéria kiállítása 2014. július 9-ig – ideiglenesen új helyszínen, a Forrás Galéria kiállítótermeiben (1067 Budapest, Teréz krt. 9.) – látható.
Tovább a Kárpát-haza Galériába »
