JÚLIUS 19. SZERDA
A Kárpát-medencei magyarság jövője – Közép- és hosszú távú demográfiai előrejelzések
Kiss Tamás (szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár)
Ilyés Ferenc (igazgató, MÜTF - Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Székelyudvarhelyi Képzési Központja)
Geréb László (elnök, REGA Egyesület)
Moderátor: Péti Márton (vezető tanácsadó, NSKI)
A kerekasztal-beszélgetésen szóba került az 1980-as évektől Magyarországra áttelepült külhoni, többségében erdélyi népesség óriási és kettősen megítélhető demográfiai jelentősége (egyrészt veszteség a külhoni közösségek számára, másrészt hatalmas többleterőforrás az anyaország számára), valamint az anyaországi, az erdélyi és a székelyföldi közösségek egymással összefüggő várható demográfiai pályái, változó migrációs mintái. Az eszmecsere fontos kiindulását képezték a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy éven belül zárult kutatásai, amelyek a Népesedéstudományi Kutatóintézettel partnerségben egyrészt az áttelepülés folyamatát vizsgálták, másrészt Magyarország népesség-előreszámítását végezték el különböző áttelepülési forgatókönyvek tükrében. Az együttgondolkodásban szintén fontos kiindulást jelentettek a Kisebbségkutató Intézet által az elmúlt években lefolytatott erdélyi magyar népesség-előreszámítások.
Maradj itthon! Gyere haza! – A szülőföld megtartó ereje. A Márai Sándor Kutatási Program
Vaszi Levente (gyimesi csángó népi előadóművész)
Bali János (igazgató, NSKI)
Incze Izabella (a 2016. évi Kós Károly Szülőföldkutató és Honismereti Tábor résztvevője)
Ürmösi Júlia Eszter (a 2016. évi Kós Károly Szülőföldkutató és Honismereti Tábor résztvevője)
Moderátor: Molnár Gergely (osztályvezető, NSKI)
A panel során a mai magyar társadalom egyik legjelentősebb problémáját, a fiatalok szülőföldről való elvándorlásának kérdését járták körbe a kerekasztal résztvevői. Bali János, az NSKI kutatási igazgatója összefoglalta a 2016-ban Zeteváralja-Deságon megszervezett Kós Károly Szülőföldkutató és Honismereti Tábor koncepcióját, valamint a kapcsolódó migrációkutatás módszertanát és főbb eredményeit. A mintegy 60 résztvevő közül, akik maguk is számos alkalommal megtapasztalták otthoni közösségeikben, családjukban, baráti körükben a szülőföldön maradás versus elvándorlás problematikáját, Incze Izabella és Ürmösi Júlia Eszter osztotta meg a hallgatókkal a tábor és az azt követő interjúzás tapasztalatait. Az elvándorlás, a szülőföldön maradás és a hazahívás mozgatórugóit és változatait Vaszi Levente gyimesi csángó népi előadóművész árnyalta szóban és dalban.
2004. december 5-e szégyene múlóban – Tamási Áron Kutatási Program: az anyaországiak véleménye a nemzeti összetartozásról
Szili Katalin (autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke)
Szász Jenő (elnök, NSKI)
Szakály Sándor (főigazgató VERITAS Történetkutató Intézet)
Papp Z. Attila (igazgató, MTA Kisebbségkutató Intézet)
Moderátor: Bali János (igazgató, NSKI)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői az anyaországiak a nemzeti összetartozásról alkotott véleményének kutatási eredményeit tekintették át. A témát történeti távlatban, a Horthy-, majd a Kádár-korszak, végül a rendszerváltást követő évtizedek vonatkozásában is megvitatták. A 2004. december 5-i, sikertelenül zárult népszavazás előzményeinek és következményeinek összegzését követően rátértek a kérdőíves kutatás eredményire. Az MTA Kisebbségkutató Intézetével karöltve, a reprezentatív, 1800 fő megkérdezésével végzett kérdőíves felmérés eredményeit ismertetve kiderült, hogy a mai magyarországi társadalom több mint 4/5-e sorolja a magyar nemzethez a Kárpát-medencében élő külhoni magyarokat és több mint 2/3-a pedig a Nyugat-Európában és az Európán kívül élő magyarokat is. Szó esett arról is, hogy a magyarországi lakosok erkölcsileg magasabbra értékelték magukhoz képest a külhoniakat, s hogy a külhoni magyar csoportok közül a székelyek számukra a legszimpatikusabbak. Összességében megállapítható, hogy az anyaországi magyarok támogatják a határon átnyúló nemzetegyesítés programját.
JÚLIUS 20. CSÜTÖRTÖK
Kárpát-medencei hálózatépítés az emberi erőforrások fejlesztéséért
Az NSKI kidolgozott és a „Nemzetegyesítés fejlesztési programja 2014-2020” dokumentumban közzétett egy Kárpát-medencei szintű, átfogó társadalom- és gazdaságfejlesztési rendszert, melyben az emberi erőforrás fejlesztési és a gazdaságfejlesztési kezdeményezések egymással összhangban és kölcsönhatásban állnak. Ennek egyik pillére az emberi erőforrások fejlesztését szolgáló Kárpát-medencei hálózatépítés, mely egyrészt a magyarság oktatási, egészségügyi, szociális, hitéleti, kulturális, ifjúsági, társadalmi felzárkózási szakterületeinek határokon átívelő, összehangolt fejlesztését, másrészt a gazdaság igényei szerinti egészséges és képzett munkaerő rendelkezésére állását hivatott szolgálni. Mi valósítható meg mindebből? A Magyarországnak 2014-2020 között járó európai uniós fejlesztési források a nemzetegyesítés, a Kárpát-medencei nemzetszervezés szolgálatába állíthatók-e, s ha igen, milyen célok tűzhetők ki ezekkel a fejlesztésekkel?
Schanda Tamás, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára ismertette azokat az időszerű EFOP pályázati felhívásokat, melyek lehetővé teszik magyarországi szervezetek számára a Kárpát-medence szomszédos államaiban működő partnereikkel való tematikus fejlesztési együttműködésüket, illetve a transznacionális együttműködést, melyek kiterjednek az emberi erőforrások valamennyi szakterületére. Ezek forráslehetősége meghaladja a 14 milliárd forintot.
Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára a jövőképközpontú, céltudatos tervezés szükségességét hangsúlyozta az oktatás területén, melyhez a megfelelő stratégiák rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy a szakpolitikának kell meghatároznia a fejlesztési célokat és ehhez szükséges a források megfelelő biztosítása az uniós projektekben is.
Moderátor: Molnár György igazgató (Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési igazgatóság, NSKI). A fórum meghívott vendégei az NSKI tervezett EFOP pályázatainak erdélyi partnerei voltak.
A periféria meghaladásának programja – Székelyföld, mint fejlesztési régió a múltban, a jelenben és a jövőben
Rákossy Balázs (európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium)
Szász Jenő (elnök, NSKI)
Nagy Benedek (egyetemi adjunktus, tanszékvezető, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)
Geréb László (elnök, REGA Egyesület)
Moderátor: Péti Márton (vezető tanácsadó, NSKI)
A szekción elhangzott, hogy megérett végre az idő arra, hogy Székelyföld egy egységes fejlesztési stratégiával álljon elő, különös tekintettel a gazdaságfejlesztést illetően. A térség társadalma is készen kell, hogy álljon erre, továbbá, minden ilyen törekvést szívesen támogat Magyarország Kormánya is. Az eszmecsere fontos kiindulását képezte a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által kezdeményezett és széles körű partnerségben megvalósult 2016. évi átfogó kutatás Székelyföld gazdasági helyzetéről.
Magyar gyermek magyar iskolába! – Szórvány és diaszpóra ösztöndíj: kutatások, mintaprogramok és javaslatok
Hlavathy Zsuzsánna (alelnök, Barcasági Csángó Alapítvány, Négyfalu)
Szőcs Ildikó (igazgató, Bethlen Kollégium)
Makkai Dénes (református lelkész, Magyarpéterfalva)
Puskás Attila (szakértő, NSKI)
Vinczellér Ákos (egyetemi hallgató,a Magyar gyermek magyar iskolába program korábbi ösztöndíjasa)
Moderátor: Orbán Balázs (munkatárs, NSKI)
A fórumbeszélgetés célját a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által 2014 tavaszán útjára indított, az egyeztetés és együttműködés jegyében zajló, Magyar gyermek magyar iskolába elnevezésű mintaprojekt gyakorlati működésének bemutatása, a leszűrt tapasztalatok ismertetése mentén az erdélyi magyar mélyszórványban oktatási téren fennálló helyzet elemzése képezte. A másfél órás beszélgetés során a meghívottak a szórványoktatás jelenéről, jövőjéről, a lehetséges kiutakról értekeztek, többféle szempontot, tapasztalatból származó meglátást ötvözve a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatásának érdekében történő minél átfogóbb megoldások, javaslatok megfogalmazása szempontjából, több gyakorlatba ültethető javaslatot, elképzelést körvonalazva.
JÚLIUS 21. PÉNTEK
„Vissza a gyökerekhez…” – Kultúra alapú gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében
A kultúra és a gazdaság kölcsönhatásának különleges, eddig kellően nem hangsúlyozott jelentősége van a határokkal elválasztott, ugyanakkor történeti, nyelvi és kulturális azonossága által összetartozó magyarság életében. Kárpát-medencei méretű, kulturális és közösségi alapokon működő gazdaságfejlesztési program még nem indult, ezért az NSKI és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft összehangolt mintaprojekteket kezdeményezett, melyek konkrét célja határokon átívelő fejlesztési hálózat létrehozása az ipari kendergazdaság újjáépítésére, e haszonnövény gazdasági, kulturális és közösségépítő szerepének visszaállítására. Hogyan lehet sikeres e nagyszabású vállalkozás?
Csath Magdolna, professzor emerita (Szent István Egyetem), magántanár (NKE) előadásában a gazdaságfejlesztésben a humán tőke, s benne a kultúra meghatározó jelentőségét hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a makrogazdasági mutatókkal szemben az ember középpontba állítása, az oktatás, az innováció, az egészségi állapot, a demográfiai folyamat iránya a meghatározó. A társadalmi tőke, a bizalom, az együttműködés erősítése az elsődleges feladat a Kárpát-medencében élő magyarság esetében is.
Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára azokat a kormányzati intézkedéseket foglalta össze, melyek már megszülettek a nemzetegyesítés érdekében a kultúra területén. Ezek közé tartozik, hogy a magyarországi kulturális alapellátás jó gyakorlatai megjelenjenek a külhoni magyar régiókban, köztük a kulturális, közösségi alapon működő gazdaságfejlesztést szolgáló eszközrendszer is.
Pásztor Zsolt, az NSKI agrárgazdaság-fejlesztési referense, a kulturális, közösségi alapú gazdaságfejlesztés mintaprogramját mutatta be. Ismertette az ipari kendergazdaság újjáépítésének szakmai koncepcióját, melyet az NSKI indított útjára Magyarországon és a Kárpát-medencében.
A fórum meghívott vendégei az NSKI és az NMI mintaprogramjainak résztvevői voltak (gazdák, vállalkozások, önkormányzati és kulturális szakemberek).
Moderátor: Molnár György igazgató (Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési igazgatóság, NSKI).
A magyar falu: kulturális örökség és önfenntartás – Énlaka és Átány példája: egy székely falu a világörökséggé válás útján és a „világ legismertebb faluja” a Magyar Alföldről
Visy Zsolt (professzor, miniszteri biztos)
Kolumbán Gábor (elnök, Civitas Alapítvány)
Bali János (igazgató, NSKI) Átányért Díj 2017. évi kitüntetettje
Moderátor: Molnár Gergely (osztályvezető, NSKI)
Énlaka és a Heves megyei Átány példáján az NSKI két kutatását mutatták be: egy székely falut a világörökséggé válás útján és egy néprajzilag kiváló részletességgel kutatott települést a Magyar Alföldről. Bali János kutatási igazgató, az Átányért Díj 2017. évi kitüntetettje elemezte a Kárpát-medencei magyarság szállásterületének legsérülékenyebb településtípusa, a falu elmúlt évszázadainak történeti rétegeit, jelenkori kihívásait és jövőképét. Visy Zsolt professzor, miniszteri biztos az udvarhelyszéki Énlaka példáján kifejtette, hogyan tudja egy mai magyar falu a kulturális örökségére építve megfogalmazni a jövőképét, és hogyan tudnak ebben külső szakemberek a helyiek segítségében közreműködni. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke pedig azt a kérdést járta körbe saját személyes példáját is beemelve, hogy van-e esélye az önfenntartásra irányuló törekvéseknek, hogyan boldogulhat, illetve tarthatja meg manapság lakosságát egy falu és milyen módszerekkel csábíthat (vissza) fiatalokat.
Székelyföld kulturális és népművészeti térfejlesztése – Hagyományátadási gyakorlatok az épített örökségtől a néptánctáborokig
Pozsony Ferenc (akadémikus, néprajzkutató)
Tessely Zoltán (országgyűlési képviselő- Fidesz-KDNP, miniszterelnöki biztos)
Fazakas Szabolcs (alapító, Székelyföldi Legendárium)
Vargha Mihály (igazgató, Székely Nemzeti Múzeum)
Moderátor: Korzenszky Tamás (osztályvezető, NSKI)
Székelyföld kulturális és népművészeti életében jelentős szerepet játszó szakemberek példamutató erőfeszítései és együttműködése eredményeképp a régióban számos olyan, a székely fiatalok lokális identitását erősítő program és kulturális mozgalom jött létre, amely hosszú távon a szülőföldön való megmaradást eredményezheti.
A beszélgetés során Fazekas Szabolcs a Székelyföld mondáira és legendáira épülő, többrétegű turisztikai vállalkozását és termékeit mutatta be, majd Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum igazgatója és Vargha Mihály szobrászművész, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszélt a néprajzi gyűjtemények és archívumok, az élményszerű kiállítások és kísérő rendezvényeik fontosságáról. Ezt követően Tessely Zoltán, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, miniszterelnöki biztos ismertette a testvértelepülési rendszer és a „cserediákprogramok” lehetőségeit. Az ezekben résztvevő önkormányzatok és partnereik kicserélhetik egymással turizmusfejlesztési koncepcióikat, ismertethetik jó gyakrolataikat, megoszthatják ötleteiket. Az NSKI osztályvezetője, Korzenszky Tamás által moderált beszélgetés során a résztvevők a néptánctáborok mintáján keresztül is szemléltették a lokális népi kultúra, valamint a táncházmozgalom máig élő hagyományátadási és átörökítési gyakorlatát.
Az egész héten nagy érdeklődésnek örvendő Orbán Balázs Sátor programjait Pál István „Szalonna” és bandája székelyföldi forgatós muzsikája, valamint közös éneklés zárta.
Képek: Körmöczi Gábor és Pásztor Zsolt
