Bálványok címmel nyílt meg Vargha Mihály erdélyi szobrászművész kiállítása november 16-án a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által életre hívott Kárpát-haza Galériában. A megnyitón Vargha munkásságát Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a kiállítás fővédnöke, Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta, szakmai megnyitóbeszédet pedig Stefanovits Péter képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja mondott.
Vargha Mihály tanulmányait a Jászvárosi Képzőművészeti Akadémia szobrász szakán végezte 1988-ban, majd a Marmosim márványfeldolgozó üzem dolgozója lett Piskiben, ahol volt alkalma különböző kőfajtákkal dolgozni, megfigyelni azok gyakorlati viselkedését. 1990 márciusától a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárának vezetője lett, 2007-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. Tagja a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, a Barabás Miklós Céhnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. 2014-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést vehette át.
Több mint negyven köztéri alkotást készített eddig, melyek többségében Erdélyben láthatók, de találkozhatunk velük Lengyelországban, Argentínában, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A megrendelésre készült munkái mellett saját lelkéből fakadó, autonóm műveit főként fából készíti, melyekben a természet eszköztárát élteti. Fatuskókat, ágakat, fűcsomókat emel művészi rangra, kifejezve általuk legbensőbb gondolatait, művészi elhivatottságát.
Budapesti kiállításának megnyitó rendezvényén Szász Jenő Vargha Mihály nemzethez és szülőföldhöz való ragaszkodását, valamint természetszeretetét hangsúlyozta, amely munkásságának két alappillére – kiemelve, hogy a szülőföld, a szemet gyönyörködtető táj kétségtelenül megihlette a művészt, akinek „kezei között a fa újjászületik”. Rendíthetetlen hazaszeretetéről tanúskodnak köztéri alkotásai, mint Benedek Elek vagy Márton Áron teljes alakos szobra, de Kossuth Lajosról, Kós Károlyról és István királyról készített mellszobrai is – szögezte le Szász Jenő.
„Napjaink egyik legnagyobb kihívását ma is az értékteremtés jelenti, hiszen a korábban természetesnek vett erények eltűnő-félben vannak Európában, különösen annak nyugati felében. Magyarország csak akkor lehet újra erős, ha identitását fenntartva, hagyományait megőrizve, kultúráját ápolva halad az értékek mentén. Mindez azonban nemzeti összetartás nélkül nem valósulhat meg. A művészet értékteremtő tevékenységével biztosítja a közösségi gondolkodás továbbélését.” – fejtette ki Dr. Latorcai Csaba, hozzátéve, hogy Háromszék – ahonnan Vargha Mihály is származik – ebben a harcban a külhoni magyarság egyik zászlóvivőjének számít.
Stefanovits Péter elmondta, hogy Vargha ezermester, hiszen a szobrászat mellett szerteágazó tevékenységei közül csak az egyik, hogy a Székely Nemzeti Múzeumot vezeti. Bálványaival pedig egy szellemiséget hoz ide, a kultikus alakok „nagyapjuk, dédapjuk üzeneteit suttogják”, hiszen ezek bontott gerendák, házrészek, így az ősök keze nyoma is bennük van. „Vargha Mihály nem akar szépet mutatni, nem akar esztétizálni, hanem a tárgyak valós materiális felületével hat ránk.” zárta gondolatait.
