Idén hetedik, összességében pedig már negyvenharmadik alkalommal gyűlt össze a művészetkedvelő közönség a Kárpát-haza Galériában augusztus 22-én, hogy megtekintse Balázs József erdélyi festőművész alkotásait.
Balázs József a kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán végzett 1987-ben, ahol pedagógus diplomát is szerzett. Az egyetem elvégzése után hazatért szülőfalujába, Gyergyóalfaluba, ahol saját műtermében alkot, gazdálkodik, képzőművészetet oktat.
Balázs József művészete közvetlen környezetéből táplálkozik: a mindennapi munka, a hit, a falusi emberek élete, a természet közelsége, szeretete kimeríthetetlen témaként szolgál. A csíksomlyói búcsú zarándoklatának egyik újraindítója a rendszerváltás után, festményein gyakran láthatjuk az ünnephez kapcsolódó témák, motívumok ábrázolását.
A megnyitó rendezvényen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke megköszönte a művésznek, hogy egy olyan korban, amelyben kérdésessé válik az európai kultúra, a keresztény gyökerek megmaradása, művészetén és életpéldáján keresztül kiáll az értékelvű világrend, a kétezer éves kereszténység és a hagyományos értelemben vett európaiság mellett.
Beszédében Farkas Sándor országgyűlési képviselő Csontváry Kosztka Tivadar szavaival jellemezte Balázs József művészetét, miszerint „nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megáldott.” Farkas Sándor szerint az alkotások révén bepillantást nyerhetünk Erdély igazi harmóniájába, a székely ember ünnepeibe és hétköznapjaiba, illetve a keresztény hitvilágba.
Vargyas Ildikó képzőművész, mint Balázs József egykori tanítványa osztotta meg gondolatait a művészről, végül pedig az erdélyi magyarság nevében mondott köszönetet mindenkinek, aki a kiállítás létrejöttében közreműködött, mert, ahogy fogalmazott: „nem csak Balázs Józsefet ölelte magához az anyaország ezen a napon, hanem az egész határon túli magyarságot is.”