Száztizenöt esztendővel ezelőtt, 1901. október 13-án a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel a temesvár-gyárvárosi római katolikus plébániatemplomot. A város legnagyobb római katolikus templomának alapkövét 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján helyezték el, ezért Millenniumi templom néven került be a köztudatba.
A kerek évfordulós búcsús szentmisét dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrálta, Őexcellenciája Roos Márton temesvári püspök és az egyházmegye papjai részvételével. A Boldogasszony-kiállítás megnyitójával egybekötött búcsúünnepen részt vett Őszentsége Ioan Selejan, a Bánság metropolitája, Pantelic Lukijan budai szerb ortodox püspök, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
A szentbeszéd során dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya népünk életében betöltött különleges szerepéről beszélt, akinek tisztelete igazi közösségé olvaszthatja a magyarságot. „Miért tiszteljük Szűz Máriát? Mert egész életében nyitott szívvel fogadta és megtartotta Isten szavát. Az ő példáját kell mi is kövessük, mert boldog az, aki Isten szavát hallgatja és meg is tartja” – mondta a szeged-csanádi püspök.
Ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszönetet mondott az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Temesvári Polgármesteri Hivatalnak a műemlék templom megújulásához nyújtott jelentős segítségért. Soltész Miklós államtitkár ünnepi beszédében háláját fejezte ki az ősöknek, akik megtervezték, alig öt év alatt megépítették és száz esztendő elteltével is megőrizték a Millenniumi templomot. „Csodálatos, hogy bár ez a templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett fel, mégis román, német és más nemzetiségek is otthonra leltek ebben a templomban” – mondta Soltész Miklós, aki szerint a Millenniumi templomban megvalósultak Márton Áron püspök gondolatai, aki az egymásra utalt nemzetek és keresztények óriási felelősségéről beszélt. „Ó, ha több kölcsönös tisztelet volna bennünk egymás iránt. Ha népünk többi csoportjait is őszinte nyíltszívűséggel tudnánk nézni, s ha a népek egymást tudnák az Isten képére alkotott ember más nyelvű csoportjának tekinteni, az emberiség szeméből sok könny, szívéből sok gyűlölet kiszikkadna. Saját népük érdekét azok szolgálják jól, akik egymásra nem öltögetik a rágalom és a lenézés fullánkjait, akik kijönnek a szomszéddal, a hivatali társsal, akik nem bántják azt, akinek más a vallása vagy más a nyelve” – idézte Márton Áron püspök ma is érvényes gondolatait Soltész Miklós.
A Temesváron hagyományos ökumenizmus szellemében, a Millenniumi templom búcsúünnepén és a Boldogasszony kiállítás-megnyitón meghívottként részt vett Őszentsége Ioan Selejan, a Bánság metropolitája és Pantelic Lukijan budai szerb ortodox püspök, valamint a temesvári református és az evangélikus-lutheránus egyház képviselői. A budai szerb ortodox püspök magyar nyelven köszöntötte az egybegyűlteket, Selejan metropolita pedig egy XVII. századi, Szűz Máriát ábrázoló csodálatos üvegfestménnyel ajándékozta meg Soltész Miklós államtitkár urat. „Mielőtt édesanyám meghalt, Szűz Mária gondjaira bízott engem – mondta Selejan metropolita –, biztos vagyok benne, hogy ebben a Mária oltalmába ajánlott templomban még sokan vannak, akiket Szűz Máriára bízott az édesanyjuk és Ő valamennyiünknek a gondunkat viseli. Szűz Mária tisztelete jegyében ebben a templomban egymásra talált legalább három nép, a magyar, a román és a szerb és azt kívánom, hogy ebben a bánsági régióban békesség uralkodjon, többé ne dörögjenek a fegyverek”.
A búcsús szentmise alkalmából hivatalosan is megnyitották a Boldogasszony-kiállítást, amely Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke jóvoltából jutott el Temesvárra. Szász Jenő örömmel nyugtázta, hogy két és fél évvel ezelőtt Kárpát-medencei vándorútjára elindított Boldogasszony-kiállítás „hazaérkezett” a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlott gyönyörű templomba és erősíti a temesvári felekezetek, egyházak közötti ökumenikus párbeszédet. Az 55 kortárs művész Szűz Máriát ábrázoló alkotását felvonultató kiállítás anyagát Tóth Norbert kurátor mutatta be a hallgatóságnak.
Az ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplom kórusának szárnyaló egyházi énekei színesítették. A himnusz és a Szózat eléneklése után a búcsús tömeg kivonult a templom előtti térre, ahol az Eszterlánc néptánccsoport szatmári tánccal, a Százszorszép csoport gyermek-lakodalmas játékkal örvendeztette meg a közönséget.
Forrás: Nyugatijelen.com
