Negyvenegyedik alkalommal tárta ki kapuit a Kárpát-haza Galéria május 18-án délután. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által létrehozott kiállítótér ezúttal egy székelyudvarhelyi festőművész, Nagy Péter tárlatának ad helyet egészen június 7-ig.
Nagy Péter festészete természet-központú, tájképei arra utalnak, hogy a művész e kimeríthetetlen szépségű, végtelen változatokban megnyilvánuló természetben találta meg igazi művészi ihletőjét. Képeinek színvilága érzelemkeltő, örömet, vagy lehangoltságot, zaklatottságot, vagy derűs optimizmust sugall. Ösztönös alkotónak vallja magát, legtöbbször élményből dolgozik, a látott impressziók alapján.
A megnyitó rendezvényen beszédet mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, végül a művész is szólt az egybegyűltekhez. Közreműködött Benedekffy Katalin, Mester és Tanítványa díjas, Nemzetközi Szent György Lovagrenddel kitüntetett operaénekes.
Szász Jenő elmondta a művészről, hogy gyökerestől kapaszkodik Székelyföldbe, alkotásai szülőföldje hagyományaiból építkeznek, képein fellelhetjük nemzetünk sorsának egy-egy darabját is. Az NSKI elnöke leszögezte: „csak ott lehet és érdemes boldogulni, ahová a Jóisten szánt bennünket, hiszen csak így lehetünk otthon önmagunkban, így lehetünk józan, békés tükörképe annak a földnek, ahol élnünk és ahol halnunk kell.”
Dr. Agócs Gergely az igazság és a valóság közötti különbségként említette, hogy míg az igazság egyszerű, addig a valóság bizony bonyolult. A néprajzkutató szerint Nagy Péter a valóságnak ezt a bonyolultságát, a természet finom, leheletnyi különbségeit képes megragadni. A kiállított képek egy szemlélődő ember alkotásai, aki nem csak néz, de lát is – jelentette ki Agócs Gergely.
A megnyitó beszédeket követően Nagy Péter szólt a közönséghez:
„Csak annyit szeretnék közölni: köszönöm a maradék kis magyar nemzetnek a törődését és a ránk gondolását. Azt a hatalmas segítséget, amivel ilyen parányi kis valamit, amit én is létrehoztam, láthatóvá tudtak tenni. És nem csak a magam részéről, hanem – ahogy fent láttam elődeimet – mennyien köszönhetik az itt töltött kiállítási napokat. És meg kell említsem a kiállításom minőségét, az egész rendezésnek a magas színvonalát. Ilyen minőségben, így megvilágítva a képeimet mostanáig nem láttam. Kívánok sok erőt, egészséget ennek a közösségnek, aki ezt lehetővé tette, létrehozta és segít bennünket!”
